z ENISA, az európai hálózat és informatikai biztonsággal foglalkozó ügynökség felmérése szerint az elküldött elektronikus leveleknek csupán öt százaléka ér el a postafiókokig. 
Annak érdekében, hogy szemléltesse a kéretlen reklámlevelek és hasonlók jelenlegi helyzetét, az ENISA, harminc országból száz szolgáltató bevonásával készített egy felmérést. A felmérésben szereplő cégek és országok közt is széles skálán változtak a kéretlen levelek ellen bevetett módszerek.
Néhány jól ismert spam-nagyhatalom hiányzik a listáról, mint például Oroszország. Ez azonban annak is lehet az eredménye, hogy a közönség annyira rossz statisztikáknak egyszerűen nem hinne. Ennek ellenére az eredmények 95%-os spam-arányról beszélnek, amely még mindig nagyon magas. A felmérés az előző évben 94%-os arányról számolt be.
„A spam egy kellemetlen, kéretlen és drága probléma maradt Európában” – nyilatkozta dr Udo Helmbrecht, az ügynökség igazgatója. „Az arányokból jelenleg csak arra következtethetünk, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az áradat megállítására. Az e-mail kiszolgálóknak nagyobb hatékonysággal kéne azonosítaniuk ezen leveleket és a forrásukat. A szabályozásokat hozóknak pedig fel kéne oldaniuk a levélszemét eldobása, a személyes adatok védelme és a kézbesítési kötelezettség közt fellépő ellentéteket.”
Az ENISA tanulmánya alapján a legtöbbet használt blokkolási mechanizmus a feketelisták alkalmazása. A legtöbb szervezet azonban ezeken kívül belső szabályokat és egyéb még legálisnak számító eszközöket vet be. A legtöbben összesen öt lépcsőn szűrik így a levelezést.
Az, hogy a legnagyobb cégek harmada egymillió eurónál is többet költ a levéláradat kordában tartására, talán soknak tűnik. Az ENISA szerint azonban ez egyszerűen nem elég. Persze kérdéses, hogy amennyiben varázsütésre sikerülne leállítani az összes – zömében külföldről érkező – szemetet, érezhető lenne-e a hatása a felhasználók szemszögéből.

Trafipax nélkül maradtak a pályák

Mivel öt ajánlattevő is érvénytelen ajánlatot nyújtott be, az Országos Rendőr-főkapitányságnak hét autópályán elhelyezendő sebességmérő műszerekre kiírt pályázata az újraértékelés után is eredménytelen maradt.
Az Országos Rendőr-főkapitányságnak a hét autópályán elhelyezendő sebességmérő műszerekre kiírt pályázata az újraértékelés után is eredménytelen maradt, mivel mind az öt ajánlattevő érvénytelen ajánlatot nyújtott be - közölte a Közbeszerzési Értesítő.
A 2009 januárjában megjelent kiírás úgy szólt, hogy az első körben az M3-M30-M35-M7-M0 autópályákra 21 darab, míg a második körben az M5-M6 autópályákra 10 darab automatikus sebességmérőt kell felszerelni és üzemeltetni. A darabszám mindkét esetben 40 százalékkal több lehetett és legelőnyösebb ajánlat lett volna a nyertes.
Az első fordulóban kizárták a tenderből a Siemens Zrt.-t valamint az NJL Konzorciumot, aki közösen páylázott a Szenzor Kft.-vel. Előbbit azért, mert az alvállalkozójának a nettó árbevétele nem érte el a meghatározott 500 milliós értéket, utóbbinál pedig a Szenzor árbevétele maradt alatta.
A két ajánlattevő ezt kifogásolta, hogy az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. ajánlatát miért fogadta be az ajánlatkérő, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult. Nehezményezték, hogy ők több szempontból előnyösebb helyzetben vannak, illetve a munkák végzéséhez szükséges forgalomterelés engedélyezésekor hatóságként jár el.
A döntőbizottság az első kifogást elfogadta, mivel az eljárás során feltett kérdésre mást válaszolt az ajánlatkérő, mint ami a felhívásban szerepelt, ezt pedig tiltja a közbeszerzési törvény.
A kiírás szerint a konzorciumi tagoknak, illetve a fő- és alvállalkozónak együtt kell produkálnia az előírt árbevételt, nem pedig külön-külön. Ezért határozott úgy a KD, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság a kizárt ajánlattevők bevonásával értékelje újra a tendert.
Viszont az újraértékelt tender is eredménytelen lett, mivel az ajánlattevők kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be.

Még találtak túlélőt Haitin
A haiti földrengést követő 11. napon, szombaton is sikerült kimenteni a romok alól egy férfit a fővárosban. Közben figyelmeztető lövésekkel és könnygázzal kellett a segélyosztásra várakozó tömeget eloszlatniuk az ENSZ-katonáknak.
Csoda történt
A 24 éves haiti fiatalembert egy belvárosi szálloda romjai alól hozták ki francia, amerikai és görög mentőkből álló csoport tagjai. A férfi kopogtatott és beszélt a hozzá mind közelebb kerülő mentőkkel, akik a Hotel Napoli Inn épületének maradványai alól ásták ki a túlélőt.
Csaknem négy órás megfeszített munkával sikerült utat vágni a törmelékek között a férfihoz, és kiemelni Wismond Exantust, aki viszonylag szerencsésen megúszta: tudta mozgatni végtagjait, de teste vészesen kiszáradt. Exantust azonnal kórházba szállították.
A mentőcsoport tagjai szerint még több túlélő lehet a romok alatt, egyes források úgy tudják, hogy még négy férfi és egy nő lehet a törmelékek között, akiket még megpróbálnak kihozni.
Christophe Renou, a francia tűzoltók parancsnoka valóságos csodának minősítette Exantus túlélését, s azt mondta: remélhetőleg nem ez az utolsó csoda.
A tizenegy napot a romok alatt eltemetve, teljes sötétségben töltő fiatalember azt hitte, hogy csak hat napja van az összeomlott háromszintes szálloda törmelékeinek fogságában.
Előzőleg a port-au-prince-i kormány utasítása alapján a haiti fővárosban befejezték a földrengés esetleges túlélői utáni kutatást. Az ENSZ egyik szóvivője azt jelentette be, hogy "a kormány befejezettnek nyilvánította a kutatást és a mentést". A nemzetközi mentőalakulatok több mint 130 túlélőt mentettek ki a romok alól a január 12-i földrengést követően.
A túlélőknek sem könnyűFigyelmeztető lövésekkel és könnygázzal kellett megfékeznie az ENSZ-katonáknak szombaton egy segélyosztásnál összeverődött, több száz fős tömeget Port-au-Prince-ben.
A brazil kéksapkások egy régi katonai repülőtéren létesített segélyosztóhelynél próbálták fenntartani a rendet.
A tömeg előbb békésen állt sorban az élelmiszer-csomagokért, szójababolajért és vízért, de később megrohanta a szállítmányt, s az ENSZ-katonáknak be kellett avatkozniuk: csak fegyverhasználattal és könnygázzal sikerült jobb belátásra bírni a rendbontókat.